A szülés szakaszai - mi fog történni pontosan a szülés során?
Kezdődik!
A szülés közeledtének van néhány általánosabb jele: fáradtnak érzed magad, rövid, menstruációszerű görcseid vannak időről időre, fájhat a derekad, néha émelygés fog el. Ezeknél azonban van egyértelműbb utalás arra, hogy közel a nagy kaland: például a nyákdugó, amely a méhszájat védte a fertőzésektől, kilökődik. Igaz, hogy ez akár napokkal a szülés előtt is megtörténhet, a kismamák viszont sokszor észre sem veszik ezt – akkor mégis milyen bizonyítékból tudhatnád, hogy itt az idő?
Két csalhatatlan, közvetlen jelből tudsz következtetni: ha elfolyik a magzatvíz (a szülések 20 %-a kezdődik így) vagy megindulnak a fájások (80 %-ban ez történik elsőként). Úgy is mondhatnánk, hogy ezek azok az esetek, amikor biztosan el kell indulnod a kórházba – ha elfolyt a magzatvíz, azonnal, fájások esetén pedig akkor, ha már 10 percenként jönnek.
Fájások
Megkezdődtek az első fájások? Különösen első babánál nem lehetsz egészen biztos abban, hogy valódi fájásaid vannak, mert a szülést hetekkel-napokkal megelőző jóslófájásokat is viszonylag erősebbnek érezheted. De az igazi fájások nem enyhülnek és nem múlnak el, ha tevékenységet váltasz, sőt, járkálás alatt erősebbnek érzed. További biztos jel, ha a fájások hossza mérhető, és ha nem egy pontban érzed: sugározhat a hát alsó része felől előre a has alsó része felé vagy lentről felfelé.
Ha már rendszeres időközökben, tízpercenként jönnek a fájások, és legalább egy percig tartanak, ideje bemenni a kórházba. Ez azt jelenti, hogy a vajúdás elkezdődött: a méhnyak fokozatosan tágulni kezd.
Ha van választott szülésznőd és orvosod, most van itt az ideje, hogy értesítsd őket a szülés megindulásáról!
Érkezés a kórházba
Amint megérkezel a kórházba, megtörténik az ilyenkor szokásos adminisztrációs kör és vizsgálatsorozat: vérnyomást és hőmérsékletet mérnek, kitapintják a méhnyak tágulását és a baba helyzetét a méhben. Ellenőrzik a baba egészségi állapotát, CTG-vizsgálattal meghallgatják szívhangját.
Ekkor kerül arra is sor, hogy ha igényled, az orvosoddal átbeszéld a fájdalomcsillapítás lehetőségeit: hallgasd meg a véleményét, tanácsait. Ha epidurális érzéstelenítést szeretnél, akkor azt az aneszteziológus fogja beadni fecskendővel a harmadik és negyedik csigolyád közé, a gerincvelő mellé. Amint hatni kezd az injekció, az itt haladó idegek elzsibbadnak, a fájdalmak nagy része elmúlik, és tiszta fejjel élheted át a szülést.
Vajúdási vagy tágulási szakasz
Ezután folytatódik a tágulási szakasz, vagyis a szülésnek az a része, ami egyre sűrűbb és fájdalmasabb méhösszehúzódásokkal jár. A vajúdás ideje előre kiszámíthatatlan: lehet egy óránál kevesebb, de lehet akár egy napnál hosszabb is. Arra sincsenek általános szabályok, hogy kit mennyire merít ki ez a fázis: vannak, akik nagyon elgyengülnek, mások tanult relaxációs technikáknak köszönhetően tudnak még energiákat mozgósítani. Ezen ne görcsölj előre: ha nehezen bírod, akkor sem fog senki sem fegyelmezetlennek elkönyvelni – ez egy nehéz, sok energiát igénylő szakasz, de rengeteget segíthet, ha szülésfelkészítőn vettél részt, és ha arra gondolsz, minden egyes fájás közelebb visz ahhoz a pillanathoz, amikor kézbe veheted a kisbabádat.
Az összehúzódások ideje alatt kevesebb oxigén jut a babának, így nagyon fontos a helyes légzéstechnikák alkalmazása. A fájások között próbálj pihenni, erőt gyűjteni, igyál egy korty vizet, és csak magadra koncentrálj. Kérd meg a párodat, hogy masszírozza a derekadat, és keresd meg azt a testhelyzetet, ami segít elviselhetőbbé tenni a fájásokat. Ha alternatív vajúdási módszereket is elfogadó kórházban szülsz, próbáld ki a lehetőségeket: lehet, hogy neked éppen nem fog segíteni a labdán vajúdás, de a gyertyafény igen – minden jó, ami könnyít egy kicsit a fájásokon.
De legtöbbet talán az számít, ha van egy társ melletted – ha a párod valamiért nem tud ott lenni veled, kérj meg valakit, akiben megbízol, hogy kísérjen végig a szülésen.
Átmeneti szakasz
Ez a legnehezebb, lelkileg megterhelő része a szülésnek – a méhszáj már 8-9 cm-nyire kitágult, a fájások 2-3 percenként érkeznek, és 1,5-2 percig is eltarthatnak, tehát kevés időd lesz pihenni és erőt gyűjteni. Ilyenkor a kismamák sokszor elvesztik a türelmüket, ami érthető is: próbálj minél tudatosabban koncentrálni arra, hogy mindez azt jelenti: már közel vagy a végéhez. Az is segíthet, ha a babádra is gondolsz, hiszen most neki sem könnyű. A társadnak kulcsfontosságú szerep jut: biztat, támogat, vagy csendben fogja a kezed, ha épp arra van szükséged.
Kitolási szakasz
A fájások felgyorsultak, a méhnyak 10 cm-nyire tágult, a méhszáj eltűnt, a kisbaba fokozatosan előre nyomul. Ekkor fogsz erős nyomási kényszert érezni – fájás közben vegyél nagy levegőt, tartsd bent, és nyomj folyamatosan. Ha tart még a fájás, jöhet még egy nagy levegő, és próbálj újra nyomni. Kövesd az orvos és a szülésznő utasításait, fontos, hogy akkor nyomj, amikor a baba előrenyomul.
Előfordulhat, hogy gátmetszést kell végezni, hogy megkönnyítsék a baba útját – ha viszont gátvédelemmel szülsz, figyelj a szülésznődre: addig ne nyomj, amíg ő nem ad rá utasítást.
A kitolási szakasz végén – ez 5 perctől két óráig is tarthat – először a baba feje születik meg, majd ezután a válla, a törzse és a lába. Szájából és orrából szondával kiszívják a magzatvizet és a nyákot, majd a kórház gyakorlatának megfelelően a szülésznő a mellkasodra teszi a babát, a párod pedig elvághatja a köldökzsinórt.
Lepényi szakasz
Ellátják a kisbabát, de a szülés a méhlepény távozásával fejeződik be, és ellenőrzik, teljesen egyben van-e – bármilyen kis rész bent maradása gyulladást okozhat.
Ezzel véghezvitted a hatalmas feladatot, megszülted a kisbabádat. Talán korábban nem hitted, hogy képes leszel rá, de tested tökéletesen tudta a feladatát. Akármilyen fájdalmas is volt, mindig úgy fogsz emlékezni rá, hogy megérte - ezt a napot soha nem felejted el, hiszen csodálatos dolog történt veled.
Édesanya lettél.
