Beszédfejlődés: Fél- és egyéves kor

A féléves babák már rutinosan kommunikálnak gondozóikkal, vannak már kedvenc versikéik, mondókáik, a megnyugtatásukat segítő ringatók, höcögtetők, dallamok. Meg tudják különböztetni egymástól a közeli hozzátartozóik hangját, és képesek nevük alapján is azonosítani őket. Felismerik a saját nevüket is, ezt az őket megszólító felé fordulásukkal jelzik. Megértik az egyszerű, mozdulattal kísért szóbeli jelzéseket, például az integetéshez kapcsolt „Pápá!” vagy a hívó gesztussal együtt kiejtett „Gyere!” hangsort. Rövid időre megnyugtathatók testkontaktus nélkül, csak beszéddel vagy énekléssel is. Még egy éves kor előtt kezdetét veszi az elemi beszédmegértés: egyre több szót hallanak ki a körülöttük elhangzó – jól tagolt, dajkanyelvi – beszéd hangfolyamából.

Produkcióikban egyre erőteljesebben jelenik meg a gondozói beszédminta, egyre tisztábban ismerhetők fel bennük az anyanyelvi beszédhangok, és nő a változatosságuk is: a hangkészlet részeivé válnak a két ajakkal, valamint a nyelv és a fogmedri terület találkozásával képzett mássalhangzók is (pl. bobobo, mumumu, valamint tátátá, dadada). A körülbelül fél éves korban induló gagyogás az anyanyelvi szótagok és szótagkombinációk ciklikus produkciója (pl. bababa, nőnőnő). Ezeknek a hangadásoknak a beszélőszervek gyakorlása mellett kommunikációs funkciójuk is van.

A babák örömmel vesznek részt rövid hangpárbeszédekben, ezekben ügyesen alkalmazzák a beszélgetésekre általánosan jellemző ritmust: csendben figyelnek, amíg a partnerük beszél, majd amikor az elhallgat, hangicsálással válaszolnak. Válaszaikban igyekeznek a partnerükével azonos vagy ahhoz nagyon hasonló hangsorokat produkálni, és képesek ezek különböző változatainak a követésére is. Próbálkozásaik során előfordulhat, hogy véletlenül kiejtenek egy-egy valódi szót, és ha erre a környezetük látható örömmel reagál, akkor a szó használata stabilizálódik.

Tévhit, hogy a tipikustól eltérő nyelvfejlődésnek nem lehetnek jelei akár már ebben az életkorban is. Tévhit az is, hogy a korai időszakban tapasztalt eltérő fejlődés minden esetben kinőhető.

Tippek:

• Ha az anya bizonytalan a baba fejlődésével kapcsolatban, ne halogassa a segítségkérést, forduljon logopédus szakemberhez. Ha a szakember megerősíti az eltérő fejlődés gyanúját, akkor időben megkezdhető a beavatkozás, ha pedig nem látja indokoltnak az aggodalmakat, akkor megnyugtató diagnózisával segíti az anya-gyermek kapcsolat harmonizálódását.
• Ebben az időszakban sokat tehetünk a beszédfejlődés érdekében azzal, ha a babával közösen figyelünk, vizsgálunk meg a számára érdekes tárgyakat, játékokat, és közben „beszélgetünk” róluk, megnevezzük őket. Ezzel annak felismerésében segítjük őt, hogy minden egyes tárgynak, eseménynek saját hangsor felel meg, vagyis mindennek saját neve van.
• A kommunikációfejlődés érdekében höcögtetőkkel, mondókákkal, testérintő versikékkel, kukucs-játékkal teremtsünk örömforrást jelentő „beszédhelyzeteket”.

Dr. Bertalan Regina Frida nyelvész, logopédus-gyógypedagógus
Pécsi Tudományegyetem KPVK

Olvass tovább gyermeked beszédfejlődéséről:

Hallgassátok a Baba HANGoló dalokat kedvenc streaming szolgáltatótok felületén is!