A gyermek fejlődése 2 és fél éves korban - minden, amit tudnod kell
A kisded növekedése
Ebben a korban már nem érdemes centiméterben vagy kilogrammban megadott elvárt vagy ajánlott méretekről beszélni a gyerekeknél, hiszen nagyon eltérő számokat kapnánk. Amennyiben gyermeked jó étvággyal bír, egészségesen és változatosan táplálkozik, úgy nincs okod az aggodalomra. A szülőktől, nagyszülőktől (vagy estleg még régebbi felmenőktől) örökölt külső tulajdonságok (mint például a magasság vagy a súly) ennyi idősen már sokkal hangsúlyosabban látszik a kicsiken, ezért jobban észrevehető, hogy ki az, aki a magas kosaras apukájának köszönhetően nyúlánkabb, vagy esetleg a törékeny tornász nagymamája alkatát örökölte.
A tejfogak 2 és fél éves korra már nagyjából kibújtak (összesen 20 darab), ezért érdemes lehet látogatást tenni a fogorvosnál általános állapotfelmérés végett. Ez azért is jó ötlet, mert így gyermeked az első fogorvosi élményét sem fájdalommal vagy félelemmel kötné össze.
Éjjel még mindig szüksége van 10-12 óra alvásra, nappal már egyszer, általában ebéd után alszik 1-2 órát.
Nappal általában már sikerül szobatisztának maradnia, székelési inger esetén pedig szinte már sosem fordul elő baleset.
A mozgásfejlődés
2 és fél éves korára gyermeked már megtanul lábujjhegyen állni, fel- és leugrani a tárgyakról. Fél lábon egyensúlyozni általában még nem sikerül neki, de jó úton halad. A kismotort vagy triciklit már ügyesen hajtja a lábával.
Kis segítséggel felveszi a ruháit, gyurmából figurákat próbál formálni. Rajzait már nem a görcsös körkörösség jellemzi, egyre ügyesebb, vízszintes és függőleges vonalakkal próbálja létrehozni az aznapi műalkotását. Kockáiból igazi tornyokat épít. Képes gyöngyöt fűzni, és ha nem túl szoros a gomblyuk, ki tudja gombolni a gombokat, de a begombolás még okozhat nehézségeket.
A beszédfejlődés
Csemetéd egyre ügyesebben ki tudja fejezni magát, a szavai fokozatosan átalakulnak mondatokká, kérésekké. Szókincse ugrásszerűen növekszik, de még mindig sokszor összeolvasztja a szavait, egyszavas mondatokkal próbálja kifejezni magát, vagy éppen összefüggéstelennek és véget nem érőnek tűnő monológokba kezd. Ez a nagy nyelvújítás, a felejthetetlen családi anekdoták időszaka.
Viszont ne feledd: nem minden gyermek „fecsegő tipegő”. Ne aggódj, ha nem használ még annyi szót, mint a vele egykorú társai. Biztos te is észrevetted már, hogy sokkal több mindent képes megérteni, mint amennyi szót használ. Minél több új dolgot tanul, annál jobban fog figyelni arra, amit mondasz neki. Próbálj tudatosan odafigyelni az arckifejezéseidre és használj minél változatosabb nyelvezetet, ha gyermekeddel beszélgetsz.
Az érzelmi és értelmi fejlődés
Élvezi a játékot a kortársaival, azonban az osztozkodás, megosztás fogalmak megértése és a gyakorlatba történő átültetése eltarthat egy ideig. Egyre hosszabb ideig tud koncentrálni egy adott dologra, de még mindig nem végtelenül türelmes, viszont már képes kivárni.
Ha valamit nem engedsz meg neki, fontos, hogy logikusan el is magyarázd annak az okát. A „mert csak” válasz ellenkezéshez, engedetlenséghez vezethet. Még ha nem is teljesen érti meg, hogy miért tiltasz meg neki egy-egy dolgot, hosszú távon mégis megtérül a magyarázat: jobban elfogadja és teljesíti amit kérsz, ha nem értelmetlen parancsként él meg egy adott tiltást.
Csemetéd egyre összetettebb érzelmei és gondolatai csodálattal töltik el a környezetében élőket. Folyamatosan tanul, tanakodik, egyszerű problémákat próbál megoldani. Talán már túl vagytok a dackorszak legnehezebb részén, de még mindig előfordulhat egy-egy váratlan kirohanás a lehető legszerencsétlenebb helyzetekben. Ahogy csemetéd növekszik, egyre gyakrabban szeretné átvenni az irányítást, azt is észre veheted, hogy egyre gyakrabban használja az „én” szót. Engedd neki, hogy az apróbb dolgokban (pl. ruhaválasztás vagy az aznapi séta útvonalának kiválasztása) önálló döntéseket hozzon. Ez nagyon jó hatással lesz a kicsi önbizalmára, egyúttal kielégíti az irányítás iránti vágyait is.
A gyerekek néha olyan dolgokat tárolnak el emlékezetükben, hogy magad is meglepődsz rajta. Gyakran produkálnak nagy meglepetéseket. Képzeld csak el azt a helyzetet, hogy egy hideg téli napon, egy betegekkel zsúfolt orvosi rendelőben, csendben várakoztok a sorotokra, mikor ártatlan gyermeked egyszer csak felkiált: „Anya, ugye milyen vicces volt, mikor nyáron csúszdázás közben lecsúszott a fürdőruhád és kilátszott mindened?”
