Viszont most beszéljünk egy fontos dologról. Arról, hogy a gyerekek érkezésével minden átalakul.
Eltűnnek a laza hétköznapok, tovaszállnak az egész nap ágyban maradunk és filmezünk hétvégék. Nem csak a napjainkat befolyásolja és változtatja meg egy kisbaba, de a kapcsolatainkra is hatással lesz.
Saját tapasztalatból mondom, időre volt szükségünk, mire nem csak férj és feleség voltunk, hanem idővel anya és apa is. Az első időszakot még könnyebben vettük a maga ismeretlen kihívásaival, viszont hónapok elteltével egyre nehezebb volt a hétköznapi monotonságból, a rendszeres rutinból picit kilépni. Az elején nem igazán szeretnél elválni a picitől, azt gondolod, csak te érted minden mozdulatát. Majd mire bele nyugodsz, hogy a nagymamánál is jó helye lesz, hiszen azért csak felnevelt minket is. Eltelik jó néhány hónap, mire indulhat újra a szabad programozás.
Na itt a következő nehéz dió. Mi évekig elsők voltunk a baráti társaságban, ha a gyermekvállalást vizsgáljuk. Így érthető okokból picit más irányt vett az életünk a barátainkhoz képest. Így mikor összejött egy találka, szinte csak a gyerekekről tudtunk beszélni,ami valljuk be nem biztos, hogy akkora mennyiségben, amivel ontottuk magunkból, szórakoztatott mindenkit.
Szóval mire eljutottunk odáig, hogy a társaságban egyre több baba lett, eléggé leszűkült a találkozások száma.
Majd jön a második fázis, amikor találkoztok és próbáljátok kizárni a gyerekeket a beszélgetésből, de valahogy mindig szóba kerülnek. Azt gondolom ez egy normális folyamat, amivel minden szülő akarva, vagy akaratlanul nem tudja leplezni saját rajongását és szeretetét a gyermekei iránt. A kedvencem, amikor úgy próbálunk találkozni barátokkal, hogy mindenki hozza a gyerekeit is. Ennek a vége mindig az, hogy mindannyian egy gyereket kergetünk két mondat váltás között.
Aztán elértünk ahhoz a ponthoz, hogy hiàba próbáltunk itthon beszélgetni a feleségemmel, esélytelen volt addig, amíg a gyerekek le nem feküdtek aludni. Három gyerek mellett vagy békebíró, vagy őrmester vagy felszolgáló az ember. Természetesen mindezt szívből csinálja, de vannak napok, amikor fáradtan, kicsavarva esünk az ágyba minden beszélgetés nélkül. Egy szó, mint száz, minden átalakul és megváltozik.
A fegyver, viszont a kezünkben van, és az nem más, mint a tudatosság minden téren, szerintem.
Hatékonyan osszuk be az időnket és hagyjunk saját magunknak, a barátainknak, a szerelmünknek. Nyissunk a felnőtt kapcsolatok felé is. Bízzunk azokban, akiket szeretünk annyira, hogy rájuk merjük bízni gyermekeinket. Fontos, hogy idővel kezdjünk egy pici szeletet visszakérni a régi életünkből.
Hiszen így állhatunk majd helyet minden szerepben. Lehetünk apák/anyák, férjek/feleségek, barátok/barátnők.
Hogy beszűkül-e a világ a babák érkezésével? Nézőpont kérdése. Szerintem tágabb lesz hiszen, több oldalról tapasztalhatjuk az élet adta, érzelmeket kapcsolatokat, impulzusokat.
Adjatok időt magatoknak és álljatok helyt mindenféle szerepben.
Sánta Dávid
Instagram: @santabros
A képet készítette: Farkas Hajnalka
